Somló

Somló és Csobánc kialakulásának ugyanaz a története, mivel egyazon törésvonal vulkánkitörései hozták létre sok más testvérükkel, a Badacsonnyal, Szent György-heggyel, Tótival, Guláccsal, Ság-heggyel, Kis-Somlyóval együtt.

Ezen hegyek a Pannon tenger kiszáradását követően jöttek létre, a pliocén korban. Alapkőzetük bazalt és vulkáni tufa. Talajuk változatos, helyenként lösz, másutt agyagos, homokos Pannon tengeri üledék.

Somló

A bazalthegyeken termett borok jellemzően nagy testűek, magas szárazanyag-, és magas alkoholtartalmúak. Illatuk visszafogott, ízben sós ásványosság érezhető, általában nem a fajtajelleg, hanem a termőhely sajátossága köszön vissza. Lassan fejlődnek, és hosszan érlelhetők.

a bazalt hegyek borai nagytestűek, illatuk visszafogott,
ízük ásványos. a fajtajelleg helyett,
a termőhely sajátosságai köszönnek vissza.

Csobánc

A csobánci borokra jellemző a szájat kitöltő húsosság, visszafogott mineralitással, míg a somlai bor legjellemzőbb tulajdonsága az összes többi bazalthegynél erősebben érezhető ásványosság.

Csobánc

A badacsonyi és a somlói borvidéken egyaránt a fehér szőlőfajták a jellemzők. Somlón a furmint, hárslevelű, olaszrizling és a juhfark a fő fajták, míg Badacsonyban az olaszrizling, szürkebarát, muskotály a leggyakoribb, bár egyre többet telepítenek kéknyelűből, rózsakőből és pinot noirból is.